Minden, amit tudni kell a KATA-s egyéni vállalkozásról

Minden, amit tudni kell a KATA-s egyéni vállalkozásról

 

Egyéni vállalkozást több féle formában és több adózási móddal lehet folytatni.

Az adózási módok közül az egyik a Kis Adózó vállalkozások Tételes Adója, rövidített és közismert nevén a KATA.

Egyéni vállalkozást indítani, módosításokat bejelenteni, bevallást benyújtani, és megszüntetni kizárólag elektronikus formában lehet. Ezért annak, aki egyéni vállalkozó szeretne lenni, szüksége van „ügyfélkapu hozzáférési kódra”, ez lesz az ő elektronikus „aláírása” a későbbiekben. Az okmányirodában a személyes okmányok bemutatásával és egy emailcím megadásával lehet a kódot megigényelni. A kód birtokában, felhasználó név és jelszó megadásával, az ÁNYK program használatával lehet elindítani a vállalkozás bejegyzési kérelmét. A kérelem benyújtását követően néhány órán belül elektronikusan visszaérkezik egy igazolás, mely tartalmazza az adószámot is. Ettől a naptól kezdve létezik az egyéni vállalkozás.

Ezen a bejelentő lapon lehet megadni az adózási formát is. Meglévő vállalkozást is át lehet jelenteni a KATA-adózás alá, akár év közben is.

Aki KATA-s vállalkozó szeretne lenni, az lapon jelölnie kell, hogy kisadózó, valamint választania kell, hogy főállású vagy mellékfoglalkozású vállalkozó lesz.

A kisadózó vállalkozás úgynevezett tételes adózást von maga után. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott hónapban akár 1 napot is ebbe a körbe tartozik a személy, akkor a bevételétől függetlenül meg kell fizetnie teljes adó összegét:

  • főállású KATA-s vállalkozó 50.000 ft/hó
  • mellékfoglalkozású KATA-s vállalkozó 25.000 ft/hó.

A tételes adózás mellé az önkormányzatnak fizetendő iparűzési adó számításánál is lehet tételes adózást választani. Az IPA ekkor 50.000 ft/év lesz, függetlenül attól, hogy fő vagy mellékfoglalkozású a vállalkozó. Fontos, hogy az adószám megszerzését követően 15 napon belül be kell jelentkezni az illetékes önkormányzathoz is!

A KATA-adóalany egyéni vállalkozónak más fizetendő adója nincsen.

Bizonylatolás, számlázás

A számla kiállítása az ÁFA törvény szabályai szerint zajlik, de ÁFA-mentes számlát kell kiállítani. A kiadott számlán fel kell tüntetni, hogy “Kisadózó”. Ha ez elmarad, mulasztási bírsággal jár, 500.000 Ft körül várhatjuk és azonnal ki is zárják a vállalkozást a kedvezményes adózói körből.

Bevételek és költségek

Ezzel a kedvezményes adózási lehetőséggel azok élhetnek, akiknek a havi bevétele nem haladja meg az 500.000 forintot. Költségek elszámolására nincsen lehetőség. Függetlenül attól, hogy egy adott hónapban 0-500 ezer forint között mennyi volt a tényleges bevétele a vállalkozónak, minden hónapra a fent leírt tételes adót kell megfizetnie.

Amennyiben a vállalkozó bevétele meghaladja a 6 millió forintot egy évben, a 6 millió forint feletti rész plusz 40%-al adózik, és a vállalkozó bekerül az ÁFA körbe. Mivel a költségeit nem tudja elszámolni, ettől a pillanattól kezdve nem éri meg KATA-adóalanynak maradnia.

Adófizetési határidők

Minden hónapot követő hó 12-ig kell teljesíteni a NAV felé az adófizetést. Az Önkormányzat részére 2 részletben (03. 16. és 09. 15.) kell adót fizetni. Az év közben indított vállalkozás esetében az első részletet arányosítani kell. December 31-én automatikusan felülvizsgálja a NAV az adózók folyószámláját. Amennyiben ezen a napon az adózói tartozás meghaladja a 100.000 ft-ot, a vállalkozót azonnal kizárják a kedvezményes adózási körből, fellebbezésre vagy egyedi elbírálásra nincsen lehetőség.

Adatszolgáltatás

 

Az év vége után február 25-én, vagy ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor 30 napon belül, bevallást kell készíteni a bevételekről, illetve a 6 millió forintot meghaladó bevétel után fizetendő 40 %-os adóról. Ez az egyszerűsített bevallás helyettesíti az adócsomagot is, amennyiben a magánszemélynek máshonnan származó jövedelme nem volt az adott évben.

Adatot kell szolgáltatni azokról a vevőkről, akiknek éves szinten (akár több részletben) 1 millió forintot meghaladó számlát adott ki a KATA-adóalany. Az adatszolgáltatást mindkét fél beadja, a NAV össze fogja futtatni az adatokat.

 

Munkaviszonytól való elhatárolódás

 

Abban az esetben, amikor a számlák értéke az 1 millió forintot meghaladja, külön kell bizonyítani, hogy nem bújtatott munkaviszonyról van szó. A törvény felsorol egy listát, amiből legalább 2 állításnak igaznak kell lennie:

  • a tevékenységet a kisadózó nem kizárólag személyesen végezte
  • a bevételek fele nem ettől a cégtől származik
  • a cég, aki fizet, nem adhatott utasításokat a tevékenység elvégzésével kapcsolatban
  • a tevékenység helye a kisadózó birtokában van
  • az eszközök és anyagok nem a megbízó birtokában voltak, hanem a kisadózó tulajdona volt
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg
  • évtől bővült a munkaviszony létrejöttének vélelmét megdöntő körülményeket tartalmazó felsorolás. A módosítás értelmében ilyen eset az is, ha a kisadózó azért nem tekinthető főállású kiadózónak, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének több mint a felét nem attól a cégtől szerzi, ahol a kisadózó munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó.

 

Megszűnés

 

A naptári év utolsó napján fennálló, 100 ezer forintot meghaladó adótartozás esetén megszűnik az adóalanyiság és további két évig nem választható ez a kedvezményes adózási forma.

A vállalkozó saját elhatározásából is megszüntetheti kisadózói státuszát. A vállalkozást visszaadni ugyan olyan könnyű, mint kiváltani, csak az elektronikus adatlap benyújtása, illetve az önkormányzat felé záró bevallás beküldése kell hozzá. Azonban a megszüntetést követően 2 éven keresztül nem választható újra ez a tételes adózási forma.